Szeretett barátunk, és nagyra becsült kollégánk, Dr. Tóth Ferenc, a magyar mozgásszervi sebészet kiemelkedő alakja 2024. szeptember 29-én reggel csendben befejezte küzdelmét és örökre pihenni tért.
Kimondhatatlan veszteség ért mindannyiunkat – családját, barátait, kollégáit, betegeit. Két és fél évvel ezelőtt kaptuk a szívbe markoló hírt betegségéről, s azóta figyeltük aggódva hihetetlen küzdelmét, csodáltuk erejét, hitét, amellyel az utolsó pillanatig szolgálta betegeit, kórházát, segítette munkatársait. Kivételes szakmai tudása, munkabírása, akaratereje miatt mindannyian tiszteltük, de Ferit emberi kvalitásai, kedves, barátságos személyisége miatt sokan a barátjuknak is tekintették. Együtt drukkoltunk neki, együtt aggódtunk érte, s együtt vágott mellbe mindannyiunkat a percek-órák alatt körbefutó hír a pótolhatatlan veszteségről.
Feri 1962. augusztus 19-én született, és édesapja sebészi hivatását követő szándékkal végezte el a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet kiváló eredménnyel. Ezt követően, 1986-ban kezdte meg gyakorló orvosi pályafutását a Fővárosi Weil Emil Kórház Ortopéd-traumatológiai Osztályán. Ortopéd, baleseti sebész és kézsebész szakvizsgáit kitűnő eredménnyel szerezte meg, s megbízható munkájának, kivételes munkabírásának köszönhetően gyorsan haladt előre a szakmai ranglétrán. Bár érdeklődési körének egyik fókusza a kézsebészet volt, de egyformán jártas volt a traumatológiában, endoprotetikában, artroszkópos sebészetben és más ortopéd sebészeti területeken.
Az Uzsoki Kórház megbecsült főorvosaként kapott felkérést 2010-ben a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ orvosigazgató-helyettesi feladataira, és a magyar traumatológia zászlóshajójának, a Baleseti Központnak az intézetvezetői pozíciójára. Ebben szerepkörben is megőrizte gyakorló orvosi aktivitását, de az új menedzseri kihívásokhoz alkalmazkodva, ezzel párhuzamosan felsőfokú vezetői képesítéseket szerzett. A Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán orvos-közgazdász és egészségügyi menedzsment specialista szakon, majd az ELTE Jogtudományi Karán jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember szakon szerzett diplomákat kiváló minősítéssel. Mindezek mellett a nagyhírű intézményben szakmai tudásával kivívta kollégái osztatlan elismerését, gyógyította betegeit, s mindig fordulhattak hozzá a legnehezebb kézsebészeti esetekkel. A Péterfy Kórház belső átszervezései kapcsán 2016 december 1-től orvosigazgatói feladatokat kapott.
Anyaintézményéből, az Uzsoki Kórházból érkezett felkérésre 2018-ban visszatért az alma materbe, s február 1-től a kórház orvosigazgatójaként és az Ortopéd-traumatológiai Osztály főorvosaként örülhettünk visszatérésének. Bár a Baleseti Intézetben töltött évei alatt is élő kapcsolata volt az Uzsokival, de mégis mindenki nagyon örült, hogy újra az időközben megújult intézmény egyik vezetőjeként és főorvosaként tudhattuk magunkénak. Bár büszke volt a Baleseti Intézetben töltött évekre, de visszatérve a vele együtt felnövő uzsokis kollégákhoz és fiatalabb tanítványaihoz igazi örömjátéknak tekintette a 2018 elején kezdődött időszakot. Naponta megtapasztalhatta azt a szeretet, amit kedves egyéniségével, szakmai alázatával és segítőkészségével váltott ki, és ami különös erővel vette körbe a 2022-ben kezdődött betegség elleni küzdelmében.
A mindennapi sebészi munka és az egészségügyi menedzseri feladatok mellett több, mint egy évtizede a Magyar Traumatológus Társaság Vezetőségének tagjaként, a Magyar Kézsebész Társaság vezetőségi tagjaként, majd évekig a Szakmai Kollégium Traumatológiai Tagozatának tagjaként látott el fontos szakmapolitikai feladatokat. Aktív tagja volt az Egészségügyi Menedzser Klubnak is. Nemcsak a napi munka során oktatta kollégáit, hanem aktív részese volt Osztályunk és a SE Traumatológiai Tanszék graduális és posztgraduális oktatási feladatainak, továbbképzéseinek. Évtizedekig számos kézsebészeti tanfolyam meghívott előadójaként, AO instruktorként, valamint számos szakmai kongresszuson is élvezhettük mindig tanulságos, szellemes előadásait.
Kivételes életútjának megbecsülése jeléül az Uzsoki Kórház Aranygyűrűje elismerésben részesült, ami szeretett kórházának legmagasabb szintű elismerése. Örömmel és büszkeséggel fogadta, hogy néhány hete átvehette a baleseti sebészeti szakma legnagyobb szakmai kitüntetését, a Magyar Traumatológus Társaság Lumniczer Sándor emlékérmét.
Ferit kivételes figyelemmel tiszteltük, csodáltuk, szerettük. Büszkék voltunk rá. Nemcsak kitűnő tulajdonságai miatt, hanem azért is, mert mindig ember maradt. Mert a kiválóságai mellett azért sok mindenben olyan volt, mint mi, egy volt közülünk. Kicsit olyan, mint egy népmesei hős, akivel mindenki tud azonosulni, mert mindenki olyan szeretne lenni, mint ő. Hitet adott nekünk még a betegségében is. Úgy állt hozzá, mint hivatásának kihívásaihoz - nem ismerve a lehetetlent. Úgy állt hozzá, mint maraton futásaihoz - soha, semmit nem föladva.
Most, hogy földi pályafutása véget ért, itt hagyta nekünk szellemiségét, itt hagyta a rengeteg közös munka emlékét, a kedves mosolyát és a példáját. Ezért marad mindig velünk. Isten nyugosztaljon Feri az égi műtőasztalnál!
Kollégáid nevében egyik legrégibb barátod, Hangody László
